A női viselet:
Hajviselet:
A lányok hajukat kétféleképpen is hordják: vagy feltűzve, koszorúban és körülkötve a koszorú előtt perémmel (a perém fekete bársony szalag, melyen nyolcas mintában arany csipke fut végig), vagy ugyancsak középen elválasztva befonják, de nem tűzik a homlok fölé koszorúba, hanem sodrással hátra vezetik, és a fonatot visszakötve, hátul két ágban piros vagy rózsaszín szalagot fonva bele, hátul megkötik.
A perémet megelőzően a lányok pártát viseltek, mely színes bársonyból készült, s minden lánynak volt legalább három
A kendő:
A hétköznapi kendő anyaga delin, kávészín vagy barna, ami alatt sötétkéket vagy feketét értenek.
A 40 éven aluliak cifrább kendőket viselnek: színeset piros rózsával, sárgát vagy fehéret gyöngyvirággal.
Női felsőtesti viselet:
Az ing, amit nálunk üng-nek ejtenek, több féle:
- Legrégibbnek látszik a gyolcsderekú, nyitott ujjú, nyakbaráncolt, színes szalaggal szegett, különben díszítetlen ing.
- Nem sokkal fiatalabb az ugyancsak gyolcsderekú és bíborujjú, de már vállfoltos, igen kevéssé ráncolt nyakú ing.
- Ez után következik az az ing, amelyiknek már magas, csipkés gallérja van, mely a nyakhoz símul, és csipkéje is lehajlik. ezeknek ujja még bő. Lehetbíborból és lehet kivarrott is.
- A következő, az utolsó fázis, az öregeknél szűk, rövidujjú, vállfoltos, nyaknál kerek, elöl gombos, a fiataloknál már nagyobb a kivágás és elől a melltájon kicsit ráncolt. Ing és blúzként egyaránt használják.
Női harisnya:
Kézzel kötött harisnyát viselenek, amit mamusznak nevezünk. A mamusz a legöregebbek emlékezete óta mindig színes volt. Ha a díszítés hosszanti mintázású volt, tüskés mamusznak nevezték.
Női lábbelik:
A papucsot viselték otthon is, utcán is. Volt amelyik bársony felsőrésszel és bőr alsórésszel készült, de volt olyan is, melynek mind felső, mind alsórésze bőr volt. A papucs elöl zárt volt, sarka pedig alacsony.
Esős, sáros időben kapcára vagy harisnyára facipőt, klumpát vesznek föl.
Férfi viselet:
Férfi kalap:
A régi kalapok kicsinyek és kerekek voltak, s egészen a fejhez símultak. Kis szélük, azaz karimájuk fölfelé hajolt.
A század elején szélesebb karimájú volt. Nagy szélű, mint a juhászoké.
Télen báránybőr, jobbmódúaknál asztrachán sapka volt a férfiak fejviselete.
A falunkban üng-nek nevezett férfiing anyaga korábban, s még a századfordulón is kendervászon volt.
Az ingujj formájára nézve bő, un. borgyúszájjú, lobogós ujj volt.
Az ing gallérját, mely kicsi volt, szokták díszíteni, s a nyakrész gallanddal vagy egy gombbal volt zárható.
A férfi mellény rendszerint fekete volt, ezüst pitykékkel.
Ezek igazában mogyoró alakú, mintegy 1.5 cm hosszú, hegyes, ezüst pakfon gombok, fülüknél rézszínű kerek lappal, posztó csíkokon.
A nadrág szűk, sötét, vízszintes zsebekkel.
Subát ugyancsak viseltek. Bokáig ért. Mohácson készült. Legények azt viselték mikor lányokhoz mentek.
Csizmát a századfordulón olyat viseltek, melynek varrása oldalt volt, talpa szegezett, szára puha, mind hétköznapra, mind ünnepre.
